Újszilvás térkép - Hiszi - Map Kft. Az egyetlen cég, amely Magyarország összes településének térképét térinformatikai adatbázisként és papírtérképes kiadványokként is saját projekt alapján is feldolgozta – Térkép online
Feltárt régészeti ásatások során, amely az 1990-es évek derekán Újszilvás külterületi részén az úgynevezett Gólya- járáson történt, megállapítást nyert az a tény, hogy községünk már az Árpád-kor idején lakott település volt. Az ekkor itt élő emberek kezdetleges módon, de már földművelésből, vadászó, gyűjtögető életmódból éltek meg ezen a vidéken. A XI.-XVII. században a lakók ekkor már a földművelés mellett állattenyésztéssel is foglalkoztak, de a tatárjárás majd a későbbiekben a török hódoltság ideje alatt többször is elpusztult a falu. Hazánk történelmének viharos évszázadai után, a XVIII.- XIX. századra jellemző az újjáépítés, ekkor már szervezetten meg kezdődött a benépesítés, bár a falu részben Tápiószeléhez, részben Tápiógyörgyéhez tartozott. Többnyire jobbágy és zsellér családok települtek be, majorságokat kialakítva. Az I. világháború, később 1930- as évek világgazdasági válsága, majd az ezt követő II. világháború súlyos nyomokat hagyott településünk életében. A háború utáni évek feladata volt az újjáépítés, hisz a gazdaságok szinte teljesen tönkrementek, a munka igen nehezen indult be férfimunkaerő és igavonóállat hiányában. A sok szenvedést hozó II. világháború világossá tette a külterületek előtt - mint ahogy ezt többen elmondták visszaemlékezéseik során - hogy az anyatelepülések, Tápiószele Újföldet, Szőrösparcellát, Tápiógyörgye pedig Jegest, szinte „gyarmatként" kezelték, 1946 tavaszán elrendelték a helyi népszavazást, melynek eredményeképpen a többség az elszakadás mellett voksolt. Ám a szavazás nem hozott eredményt, mert az anyaközségek elöljárói azt vallották, nem szabad elszakadni, mert juttatásoktól, bevételektől esik el a két falu. Ne feledjük, a földosztással jó adóalanyokhoz jutottak. A településrészek egyesítése előtt az itt élők lelki gondozását az anyatelepülések papjai végezték, az ottani temetők fogadták be halottaikat. Itt kell tudni Újszilvás lakosságának nagy része római katolikus vallású. Ezek után részben politikai ösztönzésre a helyi erők, helybéli vezetők felismerték a falu újjáépítése és egységesítése csak szervezett közigazgatási formában lehetséges. Tehát 1949 végén formálisan már az új rendszer szerint kezdett működni az új település Önálló községgé 1950. január 3.-án alakult, Újszőlős névvel különvált a község Tápiószelétől és Tápiógyörgyétől. A szervezési, önállósodási folyamat 1950. május 1-vel zárult le, akkor volt az ünnepélyes faluavatás. Azonban gyakran keverték a szomszédos községgel Tápiószőlőssel, így tehát végleges nevét: Újszilvást - ami a környéken akkor lévő sok szilvafára és az akkoriban levő igen bő termésre utalt - 1950. augusztus 27-én kapta. A falu ezek után jelentős átalakuláson ment keresztül. A polgármesteri hivatalt és intézményeit részben társadalmi összefogás eredményeként kezdték felépíteni, továbbá az infrastruktúrát is kezdték kialakítani a község területén. Ezen épületek felújítását, korszerűvé való átalakítását napjaink önkormányzati vezetése tűzte ki célul. A mai közigazgatási rendszernek megfelelően kezdték kialakítani községünket, alapjaiban szervezett formában kezdték rendszerezni a falu közéletét.
Újszilvás térképe
A Hiszi-Map Kft. rendelkezik, Magyarország összes településének digitális térképével, így Újszilvás térképe is megtalálható a Pest megye című atlaszunkban, ami tartalmazza a megye összes településének utcaszintű 1:10000 méretarányú digitális térképét. Újszilvás városát és az atlaszban található összes települést a megjelenés előtt frissítettük. Megjelenés időpontja 2008.
Pest megye atlaszunk borítója
Térképeinket az önkormányzatokkal történő szoros együttműködésben folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.
A térkép digitális formában is hozzáférhető a Hiszi-Map Kft-nél grafikus és térinformatikai célokra történő felhasználásokra is.
A térkép síkrajzi tartalma:
név megírások (utcanév, tájegység, stb.), fontosabb közintézmények, látnivalók piktogramjai, víznevek, vasutak, főútvonalak, helyi főutak, utcák, kis utcák, vízfelületek, ipari területek, beépített területek, kiemelt épületek, parkok, temetők, erdők, nádasok, kertek, rétek, legelők, szántók stb.
A térkép adattartalma:
Az utcaközépvonal szakaszaihoz attribútumként kapcsolódó adatok: a közterület neve és típusa, közút száma, városok esetében az egyirányú közlekedésre, és a közlekedhetőségre vonatkozó adatok, a jobb- és baloldali házszámozás növekedésének attribútumai, a jobb- és baloldali tömbsarki házszám adatok, megye, település, városrész és kerület információk, a gráf-él hossza.
A grafikus Újszivás térképünk kivágata
Térkép Online bemutatása:
Minden turistának és helyi lakosnak egyaránt sok segítséget nyújthat a tájékozódásban, illetve úticéljának és lakóhelyének megismerésében. A Térkép Online-on egyaránt megtalálhatók a hagyományos papír alapú, valamint grafikus és térinformatikai térképek. Fedezze fel a Hiszi-Map Kft. által kifejlesztett új és egyedülálló térképtípust, a Megyeatlaszt!
HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft.
5700 Gyula, Városház u. 17-19.
Telefon/fax: 66/463-323, 66/561-530, 66/561-540
E-mail: hiszi-map@hiszi-map.hu
Webshop: http://www.hiszi-map.hu/shop
Szólj hozzá a fórumon!: Térkép böngésző: Magyarország összes településének digitális térképe - Térkép Online
További térkép hírek: http://www.terkep.mconet.biz/
Térkép Online webcím és linkajánló: http://www.terkeplink.mconet.biz/
Küldjön képeslapot ismerősének!: http://www.kepeslap.mconet.biz/
A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
