Első bizonytalan említése 1235 és 1241 között fordul elő. Neve a helységben élő hagyomány szerint Rákfalváról veszi eredetét, melyet Krebsdörflnek hívtak. Első lakosai a Duna mellékágának egy töltésen telepedvén le, rákászni jártak, s innét Rákfalvának nevezték, melyből a német telepesek Racken, Raggen s Ragendorf nevet faragtak. Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv eredetű személynévből keletkezett. A plébánia év könyvei a templom említését 1313-ra teszik, s a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének egy egész udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Nagyobb veszedelem érhette itt őket, erről szól a Törökmocsár legendája. Bél Mátyás a XVIII. század közepén ezt írta Rajkáról a „tekintélyes mezővárosról": „Az óvári uradalomhoz tartozik, bár mintegy 24 nemesi kúrija is van… A lakosok többnyire németek…" Rajka 1721-ben vált privilegizált mezővárossá. 1727-ben házai nagy részét tűz hamvasztotta el. E korban épült több jellegzetes háza, mint a gróf Hennin- és gróf Zichy-féle kastély, valamint a gróf Stahrenberg-ház, amely evangélikus paplak. Ezek az épületek a településnek városias jelleget adtak. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben épült a mai temető helyén, a török fölégette, később elpusztult, de 1784-ben újra épült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben Szent Márton tiszteletére új templomot emeltek a katolikusok is. Vályi András szerint a XVII. század végén „Rajka, Ragendorf, német Mezőváros Mosony Vármegyében, a Magyar Óvári Uradalomhoz tartozandó, és több földes Urai is vannak, lakosai katolikusok, evangélikusok, és számos zsidók, postaház is van benne… határja három nyomásbéli, róna a földgye, követses és homokos, leginkább rozsot terem, zabot, árpát, és búzát is középszerűen; mezeje és réttye silány, fája van, szöleje nints, hanem szép gyömöltsös kertjei vagynak, piatzok Pozsonyban, Nezsiderben és Magyar Óváron." 1755-ben itt született és lakott 20 éves koráig Liszt Ádám, Liszt Ferenc nagyapja. 1835-ben Ferdinánd megerősítette Rajka vásártartási jogait. Az 1848-49-i szabadságharc folyamán többször nagy csapat vonult át a településen, ami súlyos terheket jelentett a lakosság számára. Fényes Elek 1851-es leírása szerint. „Rajka, Ragendorf, német mezőváros Moson vármegyében a Dunának egy ága mellett… 1044kath., 960 evang., 253 héber lak., kath és ágostai anyatemplomokkal, synagógával. A mostani postaépület hajdan vármegyeháza volt…Van 7 duna-malma, sok uradalmi és nemesi-udvari épületje, révje a Dunán, 72 kézművese, 4 kalmárja, gyönyörű erdeje, nagy kiterjedésű káposztása, gyümölcsösei, 49. urb. kertje, szép uradalmi birkatenyésztésre…A város a m.-óvári főherczegi uradalomhoz tartozik, de nemes udavarokat bírnak itt Teschenberg, Modrovics, Nozdroviczky, Kömley, Skultéti és Hegyi nemzetségek." Az 1867-es kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. Járási székhellyé vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-ben nagyközséggé alakult. 1830-ban posztógyárat, 1912-ben szalaggyárat létesítettek a településen. A trianoni békekötést követően Rajka járásközponti szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a visszavonuló német katonaság fölrobbantotta a Rajkát Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. Az 1946-47. évi termelőszövetkezeti szervezkedés után központi akaratra 1959-ben alakultak meg az újabb termelőszövetkezetek, amelyek 1961-ben egyesültek, később a feketeerdei, dunakiliti és bezenyei szövetkezettel egyesültek. Ma a falvak szövetkezetei újra önállóvá váltak, a volt közös földek nagy részét pedig egyéni vállalkozók művelik.
Rajka térképe
A Hiszi-Map Kft. rendelkezik, Magyarország összes településének digitális térképével, így Rajka térképe is megtalálható a Győr-Moson-Sopron megye című atlaszunkban, ami tartalmazza a megye összes településének utcaszintű 1:10000 méretarányú digitális térképét. Rajka városát és az atlaszban található összes települést a megjelenés előtt frissítettük. Megjelenés időpontja 2009.
Győr-Moson-Sopron megye atlaszunk borítója
Térképeinket az önkormányzatokkal történő szoros együttműködésben folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.
A térkép digitális formában is hozzáférhető a Hiszi-Map Kft-nél grafikus és térinformatikai célokra történő felhasználásokra is.
A térkép síkrajzi tartalma:
név megírások (utcanév, tájegység, stb.), fontosabb közintézmények, látnivalók piktogramjai, víznevek, vasutak, főútvonalak, helyi főutak, utcák, kis utcák, vízfelületek, ipari területek, beépített területek, kiemelt épületek, parkok, temetők, erdők, nádasok, kertek, rétek, legelők, szántók stb.
A térkép adattartalma:
Az utcaközépvonal szakaszaihoz attribútumként kapcsolódó adatok: a közterület neve és típusa, közút száma, városok esetében az egyirányú közlekedésre, és a közlekedhetőségre vonatkozó adatok, a jobb- és baloldali házszámozás növekedésének attribútumai, a jobb- és baloldali tömbsarki házszám adatok, megye, település, városrész és kerület információk, a gráf-hossza
A grafikus Rajka térképünk kivágata
Térkép Online bemutatása:
Minden turistának és helyi lakosnak egyaránt sok segítséget nyújthat a tájékozódásban, illetve úticéljának és lakóhelyének megismerésében. A Térkép Online-on egyaránt megtalálhatók a hagyományos papír alapú, valamint grafikus és térinformatikai térképek. Fedezze fel a Hiszi-Map Kft. által kifejlesztett új és egyedülálló térképtípust, a Megyeatlaszt!
HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft.
5700 Gyula, Városház u. 17-19.
Telefon/fax: 66/463-323, 66/561-530, 66/561-540
E-mail: hiszi-map@hiszi-map.hu
Webshop: http://www.hiszi-map.hu/shop
Szólj hozzá a fórumon!: Térkép böngésző: Magyarország összes településének digitális térképe - Térkép Online
További térkép hírek: http://www.terkep.mconet.biz/
Térkép Online webcím és linkajánló: http://www.terkeplink.mconet.biz/
Küldjön képeslapot ismerősének!: http://www.kepeslap.mconet.biz/
A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
