Budapesttől 55 km-re K-re, Pest megyében, a két Tápió mellett fekszik. Lakosság: 2720. A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakták, első okleveles említése 1271-ből ismert. A 18. században a falut az Esterházy család birtokolta, a katolikus templomot is ők építették 1729-ben. A 19. században a Keglevich család udvarházát Ybl Miklós tervezte. A falu közelében, Pánd és Káva felé, Zsigerpusztán látható az egykor fontos kereskedelmi út, a sóút forgalmát bonyolító ún. törökhíd. A Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta. A tápiósági Nagyréten és környékének sztyeppesedő rétjein tenyészik a fátyolos nőszirom. Megtalálható továbbá a fokozottan védett pókbangó és az őszi kikerics. A kétéltű fauna igen gazdag. A madarak közül fészkel a területen a fokozottan védett nagy póling és a haris. A löszgyepeket kedvelik az ürgék, amik viszont a ragadozó madarak kedvenc táplálékai. Magán a Nagyréten tavasszal kosborfélék, héricsek, boglárkák; nyár végén az ördögharaptafű, vérfű, buglyos szegfű; ősszel pedig a kikericsek és a szürke aszat virágoznak. A Tápióvidék ,,névadója": a Tápió patak A Tápió patak két forrásból ered. Az Alsó-Tápió Sülysáp határában, Locsod pusztán, míg a Felső-Tápió Isaszeg határában ered. A két ág Tápiószentmárton határában egyesül, és folyik tovább Újszász határáig, ahol a Zagyva folyóba torkollik. Több kissebb patak és ér táplálja a Tápiót. Az egyik például a Mendéről érkező Barina patak, melyet a térkép sajnos nem jelöl. Ez Sülysápnál torkollik a Tápióba. A másik jelentős táplálója a Hajta patak, amely a Jászság felől érkezik és Tápiószele határában találkozik a Tápióval. Több kissebb ér is érkezik Gomba és Úri irányából. De a Tápió is éltet jó néhány halastavat mielőtt a Zagyvába ömölve, tovább a Tiszában, majd a Dunában folytatja útját, hogy aztán a Fekete tenger vizét gazdagítsa. Ilyen például a tápiószecsői horgásztó is. Elcsodálkozhatunk a teremtés csodáján, hogy egy olyan aprócska kis forrás, mint ami a felső képen látható kb.45-50 km hosszú gyönyörű patakká fejlődve egy gyönyörű tájvédelmi körzet fontos alkotóelemévé válik. Papp Károly geológus, a Budapesti Tudományegyetem tanára, az Erdélyi-medence földgázkincsének felfedezője 1873. november 4-én született Tápióságon. 1893-tól a Budapesti Műegyetem ásvány-földtani tanszékén Lóczy Lajos tanársegédje volt. 1898 nyarán geológusként részt vett Déchy Mór kaukázusi expedíciójában. 1900-tól a Magyar Királyi Földtani Intézetben dolgozott. Koch Antal utódjaként 1915-ben a Budapesti Tudományegyetem földtani tanszékének professzora lett, s 1917-ben megbízták az őslénytani tanszék vezetésével is. Harminc esztendei egyetemi tanári munka után, 1945-ben nyugdíjba küldték, szülőföldjére vonult vissza. A Földtani Intézet geológusaként elsősorban Erdélyben végzett úttörő munkát. Az Erdélyi-Érchegységben az erdélyi aranynégyszögű Abrudbányai Zalatnai NagyágiKarácsi aranytermő vidékének bányageológiai viszonyait vizsgálta. Kiemelkedőek voltak az erdélyi Mezőségen 1906-ban megkezdett kutatásai; olyan kősólelőhelyeket, sósvíz- és gázos forrásokat, felszíni gázömléseket, fortyogókat vizsgált és térképezett, amelyeket évszázadok óta ismertek. A Lóczy Lajos javaslatára megkezdett mezőségi kálisókutatás ugyan nem volt eredményes, de a kissármási fúrás 1909-ben váratlanul feltárta az Erdélyi-medence földgázát. A mező napi egymillió köbméteres hozamával Európa akkor ismert legnagyobb telepe lett. Ez volt a magyar szénhidrogén-kutatás első korszakának legnagyobb eredménye. Papp Károly kiemelkedő munkája A magyar birodalom vasérc- és kőszénkészlete címen 1915-ben megjelent monográfia. Másik összefoglaló műve a magyarországi bányászat, geológia és hidrológia egy-egy fontosabb fejezetét összegezi. Az ő érdeme az is, hogy az id. Lóczy Lajos hagyatékában talált a történelmi Magyarországot bemutató félig kész földtani térképet átdolgozta, kiegészítette és kiadta. Tápióságon hunyt el 1963. június 30-án. Tápióság címerének leírása: Anjou címerpajzs kék mezőben sárga színnel, középen a katolikus templom, felette balról lebegő három búzaszál, jobbról a gyurgyalag madár. A templom, a történelmi folyamatosság, a Szent István-i államalapítás, a magyar kultúra, nemzeti kötődésünk motívuma. A búza a község mezőgazdasági jellegének, a paraszti munkának a jele. A gyurgyalag a természet védelmének szimbóluma és a környéken őshonos madár.
Tápióság térképe
A Hiszi-Map Kft. rendelkezik, Magyarország összes településének digitális térképével, így Tápióság térképe is megtalálható a Pest megye című atlaszunkban, ami tartalmazza a megye összes településének utcaszintű 1:10000 méretarányú digitális térképét. Tápióság városát és az atlaszban található összes települést a megjelenés előtt frissítettük. Megjelenés időpontja 2008.
Pest megye atlaszunk borítója
Térképeinket az önkormányzatokkal történő szoros együttműködésben folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.
A térkép digitális formában is hozzáférhető a Hiszi-Map Kft-nél grafikus és térinformatikai célokra történő felhasználásokra is.
A térkép síkrajzi tartalma:
név megírások (utcanév, tájegység, stb.), fontosabb közintézmények, látnivalók piktogramjai, víznevek, vasutak, főútvonalak, helyi főutak, utcák, kis utcák, vízfelületek, ipari területek, beépített területek, kiemelt épületek, parkok, temetők, erdők, nádasok, kertek, rétek, legelők, szántók stb.
A térkép adattartalma:
Az utcaközépvonal szakaszaihoz attribútumként kapcsolódó adatok: a közterület neve és típusa, közút száma, városok esetében az egyirányú közlekedésre, és a közlekedhetőségre vonatkozó adatok, a jobb- és baloldali házszámozás növekedésének attribútumai, a jobb- és baloldali tömbsarki házszám adatok, megye, település, városrész és kerület információk, a gráf-él hossza
A grafikus Tápióság térképünk kivágata
Térkép Online bemutatása:
Minden turistának és helyi lakosnak egyaránt sok segítséget nyújthat a tájékozódásban, illetve úticéljának és lakóhelyének megismerésében. A Térkép Online-on egyaránt megtalálhatók a hagyományos papír alapú, valamint grafikus és térinformatikai térképek. Fedezze fel a Hiszi-Map Kft. által kifejlesztett új és egyedülálló térképtípust, a Megyeatlaszt!
HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft.
5700 Gyula, Városház u. 17-19.
Telefon/fax: 66/463-323, 66/561-530, 66/561-540
E-mail: hiszi-map@hiszi-map.hu
Webshop: http://www.hiszi-map.hu/shop
Szólj hozzá a fórumon!: Térkép böngésző: Magyarország összes településének digitális térképe - Térkép Online
További térkép hírek: http://www.terkep.mconet.biz/
Térkép Online webcím és linkajánló: http://www.terkeplink.mconet.biz/
Küldjön képeslapot ismerősének!: http://www.kepeslap.mconet.biz/
A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
