Jászszentandrás az Alföld északi részén a Jászságban, Mátraaljához közel, Jászberény vonzáskörzetében, Heves és Jászapáti között található. Közúton a 31-es számú közúton, illetve a 3228j. sz. bekötő úton közelíthető meg. Tengerszint feletti átlagos magassága 102 m, évi középhőmérséklete 10,3 oC, évi átlagos csapadékmennyisége 500-550 mm. Élő folyóvize nincs a községnek, ám déli határában még a XX. század második felében is jelentősebb vízállásokkal lehetett találkozni. Címerét 1901-ben alkották, ami többször változott. A jelenlegi címerkép: csücsköstalpú pajzsalak; kék mezőben heraldikailag jobbról balra: arany színű csoroszlya, ekevas és egy kalász. A régészeti korok sok emlékével lehet találkozni a település területén. Már a bronzkortól folyamatos az egyes kultúrák, korok embereinek a megtelepedése. Legjelentősebbek a XX. század fordulóján előkerült kelta harcosok fegyverzetei és ékszerei, egy szarmata pelta alakú fibula, egy középkori liliomos arany gyűrű, illetve azok a honfoglaló sírok, amelyeket Kaposvári Gyula szolnoki régész tárt fel 1955-ben a Járás-tanyán. Okleveles forrásokkal is igazolt árpád-kori településeket ismerünk a Felső-tanyán, és a Telek-tanyán, név szerint: Endrefalva és Meszli. Ez előbbinek templomalapját is megtalálták az ún. Nemoda-parton. A tatárjárás során elpusztult, majd az egri káptalan birtokai közé tartozó akkor már puszta Szentandráson később elvétve egy-egy család még megtelepedik, azonban tartós letelepedést csak a XVIII. századtól ismerünk. A falu neve az idők során többször változott, azonban ezek a változások lényegében csak a latin nyelvűség, illetve a nyelvtani szabályok váltakozásában mutatkoznak meg: 1236: Endree, 1399: Szentandrás, 1423:Szent-András, 1433: Zenthandrás, XVI. század: Szentandrás; Zenthandrás, 1727: Zenth-András, 1749: Szent-András, XIX. század: Szentandrás; Pusztaszentandrás, 1884: Puszta Szent András, 1886: Jász Szent András, 1910: Jászszentandrás. Zsigmond király korától a török időkig többszöri pereskedés áldozata a puszta. 1423-ban az árokszállási, 1433-ban a fényszarusi és négyszállási, 1459-ben pedig az árokszállási és négyszállási jászokat tiltják el a káptalani birtok háborgatásától, használatától. Az 1552. évi egri ostromban helytállt jászapáti születésű Horváth János vicekapitány Szirmai Pállal együtt megkapta Szentandrás területét. Az 1562-ben készült defterben Árokszállás hasznosítja a pusztát. A jászberényi török helyőrség tisztjei Szentandrás területén Behram-ben Narisz, majd 1572-ben Bali-ben Ali, jászberényi kethuda tett szert egy 1611 oszpora jövedelmű szántóföldre. A törökök kiűzése után a „fegyverrel szerzet föld jogaként” Árokszállás birtokolja a pusztát, majd véglegesen 1750. január 12-én Mária Terézia aláírásával, Matkó puszta elcserélésével és 3000 forint lefizetésével véglegesen Jászárokszállás birtokába kerül a puszta. Az ún. belső pusztaként használt birtoktestből kinövő falunak először plébániája vált külön, majd 1886. január 1-ével önálló községi rangra emelkedett Jász Szent András néven. Történelem évszámokban: 1236. A település területéről szóló első okleveles adat, amely megemlít egy Endree nevű falut. 1264. Szentandrás területe a hevesi várbirtok része, és a hevesi várjobbágyok használják. 1399. Első említés Szentandrás néven, mikor is június 25-én beiktatják az egri káptalan birtokai közé. 1750. Jászárokszállás kizárólagos birtokába kerül január 12-én Mária Terézia királynői helybenhagyásával Szentandrás puszta. 1750-59. Ekkor épül a puszta első maradandó épülete, a Szent Kereszt felmagasztalására szentelt kápolna, amely 1901-ig állt. 1786. Megépül a Vesszős, vagy Vesszőshalmi csárda. 1850-es évek. Megkezdődik a puszta tagosítása. 1884. Az önálló parókia megszervezése. 1886. A település önálló községi rangra emelkedett Jász Szent András néven. 1894. A közbirtokosság alakuló ülését augusztus 1-én tartotta meg. 1903 Elkészül az új, neogótikus stílusban felépült templom Czigler Győző tervei szerint. 1914-18. Az I. világháború alatt. 1420-an vonultak frontszolgálatra, akik közül 144-en hősi halált haltak. 1919. A helyi direktórium tagjait egy csapat román katona kivégzi az örsi határban. 1926. Felavatják Kisfaludi Strobl Zsigmond I. világháborús emlékművét, díszvendég: József főherceg. 1933. Aba-Novák Vilmos, Chiovini Ferenc és Czumpf István freskókkal és szekkókkal díszítik ki a templom belsejét. 1944. november 14-én jelentősebb harcok nélkül bevonul a szovjet hadsereg. 1990. Az első szabad önkormányzati választásokat követően a község munkáját 9 tagú képviselőtestület irányítja polgármester vezetésével. Az utca-tanyás, soros „tanyákból” összenőtt falu határkőként jegyezhető a jász és a palóc népi kultúrában. Jellemzők voltak a nádas, farazatos ólak, ámbitusos házak, jászsági suba és kisködmön viselete, fehér singelt ruha- és ágyneműk használata. Divat volt itt a pendzsomozás, a bakfazekazás, betlehemezés, kántálás, vagy éppen lagzikor szűrujjba menni. A település fiatalsága miatt sajátos néprajzi hagyományok nem alakultak ki, inkább a településre beköltözők hozták őket magukkal, különösen az anyaközségből, Jászárokszállásról. Jászszentandrás múltjában az állattenyésztés, ezenbelül is a ló és bika tenyésztés kimagasló helyen szerepelt. A község híres volt dohánytermesztéséről és szőlőműveléséről. A település legfőbb látnivalója az 1933-ban elkészült templomi freskók, melyeket Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc festett. Ezenkívül említésre méltó Kisfaludi Strobl Zsigmond I. világháborús emlékműve, valamint Kő Pál Szent András apostol szobra. Legnagyobb fejlődést talán az 1920-as évek második felében érte el a település: négy, tanítói lakással kibővített iskola épült; felállították a Levente Lövöldét és a Hősök ligetét; világháborús szobrot avattak; elkészült a csendőr épület, a községi csárda, a segédjegyzői és az orvosi lakás; kibővítették a községházát. Pótolták az elrekvirált harangokat, beszerezték a tűzoltó fecskendőket, három új utcát létesítettek, a régieket kijavították, és mindezek mellett számos kör, olvasó, egyesület kezdte meg működését, amik közül megemlítésre méltó, hogy az országban elsőként itt alakult lovas levente alakulat. Mindezt mintegy 3 év alatt! A település Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdasági jellegű községe, amely: 206 ha belterülettel, 4227 ha külterülettel rendelkezik. Jászszentandrás lakóinak száma 2624 fő, amelyből 18 év alatti 370 fő, 17-59 közötti 1390 fő, 60 év feletti 864 fő. A lakosság aktív dolgozóinak egy része ingázóként a környék nagyobb településein, azok üzemeiben dolgozik. A 90-es évektől megnőtt a vállalkozók, vállalkozások száma; jelenleg 35 kereskedelmi, 22 vendéglátóipari, 68 szolgáltatást végző, 8 ipari tevékenységet folytató és 10 mezőgazdasági vállalkozás működik községünkben, továbbá 51 mezőgazdasági őstermelő rendelkezik igazolvánnyal. Jelenleg a növénytermesztés a fő mezőgazdasági tevékenysége a településnek, jelentős a gabonaféléken kívül a dinnye-, kukorica-, illetve a szőlő- és gyümölcstermesztés. Ezenkívül külterület jelentős részén erdőgazdálkodás folyik. Állattartás szempontjából a családi gazdálkodásban tenyésztett szarvasmarha, sertés és baromfi a jelentős.
Jászszentandrás térképe
A Hiszi-Map Kft. rendelkezik, Magyarország összes településének digitális térképével, így Jászszentandrás térképe is megtalálható a Jász-Nagykun-Szolnok megye című atlaszunkban, ami tartalmazza a megye összes településének utcaszintű 1:10000 méretarányú digitális térképét. Jászszentandrás városát és az atlaszban található összes települést a megjelenés előtt frissítettük. Megjelenés időpontja 2009.
Jász-Nagykun-Szolnok megye atlaszunk borítója
Térképeinket az önkormányzatokkal történő szoros együttműködésben folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.
A térkép digitális formában is hozzáférhető a Hiszi-Map Kft-nél grafikus és térinformatikai célokra történő felhasználásokra is.
A térkép síkrajzi tartalma:
név megírások (utcanév, tájegység, stb.), fontosabb közintézmények, látnivalók piktogramjai, víznevek, vasutak, főútvonalak, helyi főutak, utcák, kis utcák, vízfelületek, ipari területek, beépített területek, kiemelt épületek, parkok, temetők, erdők, nádasok, kertek, rétek, legelők, szántók stb.
A térkép adattartalma:
Az utcaközépvonal szakaszaihoz attribútumként kapcsolódó adatok: a közterület neve és típusa, közút száma, városok esetében az egyirányú közlekedésre, és a közlekedhetőségre vonatkozó adatok, a jobb- és baloldali házszámozás növekedésének attribútumai, a jobb- és baloldali tömbsarki házszám adatok, megye, település, városrész és kerület információk, a gráf-él hossza.
A grafikus Jászszentandrás térképünk kivágata
Térkép Online bemutatása:
Minden turistának és helyi lakosnak egyaránt sok segítséget nyújthat a tájékozódásban, illetve úticéljának és lakóhelyének megismerésében. A Térkép Online-on egyaránt megtalálhatók a hagyományos papír alapú, valamint grafikus és térinformatikai térképek. Fedezze fel a Hiszi-Map Kft. által kifejlesztett új és egyedülálló térképtípust, a Megyeatlaszt!
HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft.
5700 Gyula, Városház u. 17-19.
Telefon/fax: 66/463-323, 66/561-530, 66/561-540
E-mail: hiszi-map@hiszi-map.hu
Webshop: http://www.hiszi-map.hu/shop
Szólj hozzá a fórumon!: Térkép böngésző: Magyarország összes településének digitális térképe - Térkép Online
További térkép hírek: http://www.terkep.mconet.biz/
Térkép Online webcím és linkajánló: http://www.terkeplink.mconet.biz/
Küldjön képeslapot ismerősének!: http://www.kepeslap.mconet.biz/
A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
