Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja maga is ilyen szerepet tölt be a térségben, miután meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá. Segesd történelme több ezer évre nyúlik vissza, a település környékén már a réz- és bronzkorban is éltek emberek, majd később a rómaiak fontos állomása volt a vidék. A következő századokban a honfoglaló magyarok vették birtokukba Segesdet, amely az államalapítást követően sokáig a királynék birtokának számított. A települést először 1193-ban említik írásos emlékek Sequest néven. Később Segest, Següsd, majd Segesd alakban is előfordult. A középkorban a mai mjegye területén két megye volt: Somogy és Següsd, utóbbit II. Endre feleségének, Jolántának adta hozományul, s a település kisebb megszakításoktól eltekintve egészen 1395-ig a királynékat szolgálta. Segesd folyamatosan fejlődött, 1215-ben például már jelentős templom állt itt. A történelmi viharok azonban többször elérték, s gyakran vetették vissza a frejlődésben. A tatárjárás után sokat időzött e helyen IV. Béla király, aki a hordák elmenetele után mesterembereket hivatott az országba. 1242-1256 között a királyi kulcsár itt rendezkedett be és a kancellária is itt működött. A király innen irányította az ország újjáépítését, így valójában a település abban az időben az ország fővárosa volt. Többen közülük itt telepedtek le, s Segesd megint felvirágzott: a XIV. században városi címet kapott, s városi tanács irányította. Ekkortájt jelentős ipari tevékenység folyt itt. Történelmi érdekesség, hogy a segesdi kastély falai között pihent egykor IV. László, s itt találkozott anyjával - Erzsébettel - Nagy Lajos király. A XVI. században azután elkezdődött az ispánság felszabdalása, így került a vidék Mezőlaki Zámbó Miklós tulajdonába, majd Marczali Miklós, aztán a Báthoriak, később pedig Török Bálint lett a terület birtokosa. A törökök a hódoltság alatt lerombolták a kolostort, s építőanyagából várat építettek. Ezt váltakozva foglalta vissza a magyar, majd a török sereg. 1591-ben a törökök felgyújtották a várat. Zrínyi György megint visszafoglalta, végül ismét török kézre került. 1601-ben ők uralkodtak itt, újból várat építettek, s imaházat emeltek. A török kiűzése után a ferencesek hozzáfogtak kolostoruk felépítéséhez, ám az néhány év múlva elpusztult. A Rákóczi szabadságharc alatt kezdődött a katolikus egyház újjászervezése, de a két felekezet közti szembenállás hosszú évtizedekig mindvégig érezhető volt. Ez az ellentét napjainkra szerencsére eltűnt, a két nagyobb vallás hívei békében élnek egymás mellett. Napjainkban a katolikus felekezet tagjai vannak többen - csaknem kétezren. Vasárnaponként több mint kétszázan járnak misére, s a kisdiákok nagy része az iskolai tanulmányok mellett a hittannal is szívesen ismerkedik. A reformátusok száma nem éri el a katolikusokét, mindössze kétszáz tagja van a gyülekezetnek. A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült katolikus templom és a kolostor, előbbit értékes oltárképek díszítik, amelynek a látogatók csodájára járnak. A történelem viharai nem kímélték az épületet: értékes könyvtárának és levéltárának nyoma veszett. A kegykápolna a faluszélen eredő szent forrás mellé épült, ezt sokáig csodatévő helyként keresték fel a zarándokok. A XX. század elején gróf Széchenyi Bertalannak volt virágzó birtoka Segesd mellett, ahol vetőmagvakat, cukorrépát és dohányt termeltek. A településen élők egy részének fő megélhetési lehetősége ma is a mezőgazdaság. Nagy hagyománya van e vidéken a málna, a szeder és a feketeribizli termesztésnek. Többen foglalkoznak állattartással és az ipar is jelen van Segesden. A Ferrokov Kft. több mint százötven embernek ad munkát telepein, a másik legnagyobb foglalkoztató pedig az egykori Széchenyi-kastélyban működő Gondviselés Szociális Otthon. A nagyközség jelentős fejlődésen esett át a rendszerváltást követő évtizedben. Segesd a csatornahálózat kivételével teljesen összkomfortos lett, s az elmúlt években több olyan beruházás is megvalósult, amelyek nemcsak a település arculatát szépítették meg, de a lakosság komfortérzetét is javították. Ilyenek voltak a gázberuházás, a közvilágítás korszerűsítése, a csillagpontos kábeltévé-hálózat és a tornaterem felépítése, valamint elkészült a tűzoltószertár, a sportöltöző, a millennium évében pedig felavatták a Helytörténeti Múzeumot. A fejlődés a letelepedni szándékozókat is vonzza a településre: a lakosság száma 1998-tól kezdve folyamatosan növekszik. Az önkormányzatnak hamarosan új utcákat kell kijelölnie rendezési tervében, mivel az utolsónak nyitott Rózsa utca 2003-ban megtelik lakóépületekkel. A segesdiek büszkék a múltjukra és megbecsülik azokat is, akik a jelenért dolgoznak. Díszpolgárrá választották Bencze Imrét, Baracsi Bélánét, dr. Magyar Kálmánt, Szőke Józsefet, valamint Bozsóky Pál Gerő pap-tanárt. A Párizsban élő ferences vaskos kötetben dolgozta fel Segesd történetét, melyet 1993-ban tettek közkiccsé Segesdi krónika címen.
Segesd térképe
A Hiszi-Map Kft. rendelkezik, Magyarország összes településének digitális térképével, így Segesd térképe is megtalálható a Somogy megye című atlaszunkban, ami tartalmazza a megye összes településének utcaszintű 1:10000 méretarányú digitális térképét. Segesd városát és az atlaszban található összes települést a megjelenés előtt frissítettük. Megjelenés időpontja 1999.
Somogy megye atlaszunk borítója
Térképeinket az önkormányzatokkal történő szoros együttműködésben folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.
A térkép digitális formában is hozzáférhető a Hiszi-Map Kft-nél grafikus és térinformatikai célokra történő felhasználásokra is.
A térkép síkrajzi tartalma:
név megírások (utcanév, tájegység, stb.), fontosabb közintézmények, látnivalók piktogramjai, víznevek, vasutak, főútvonalak, helyi főutak, utcák, kis utcák, vízfelületek, ipari területek, beépített területek, kiemelt épületek, parkok, temetők, erdők, nádasok, kertek, rétek, legelők, szántók stb.
A térkép adattartalma:
Az utcaközépvonal szakaszaihoz attribútumként kapcsolódó adatok: a közterület neve és típusa, közút száma, városok esetében az egyirányú közlekedésre, és a közlekedhetőségre vonatkozó adatok, a jobb- és baloldali házszámozás növekedésének attribútumai, a jobb- és baloldali tömbsarki házszám adatok, megye, település, városrész és kerület információk, a gráf-él hossza.
Térkép Online bemutatása:
Minden turistának és helyi lakosnak egyaránt sok segítséget nyújthat a tájékozódásban, illetve úticéljának és lakóhelyének megismerésében. A Térkép Online-on egyaránt megtalálhatók a hagyományos papír alapú, valamint grafikus és térinformatikai térképek. Fedezze fel a Hiszi-Map Kft. által kifejlesztett új és egyedülálló térképtípust, a Megyeatlaszt!
HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft.
5700 Gyula, Városház u. 17-19.
Telefon/fax: 66/463-323, 66/561-530, 66/561-540
E-mail: hiszi-map@hiszi-map.hu
Webshop: http://www.hiszi-map.hu/shop
Szólj hozzá a fórumon!: Térkép böngésző: Magyarország összes településének digitális térképe - Térkép Online További térkép hírek: http://www.terkep.mconet.biz/
Térkép Online webcím és linkajánló: http://www.terkeplink.mconet.biz/
Küldjön képeslapot ismerősének!: http://www.kepeslap.mconet.biz/
A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
