Tornyospálca-ez a lenyűgözően szép hangzású nevet viselő település igen gazdag múltra tekint vissza. Nevének második szótagja a magyar honfoglalás előtt itt élt szláv /szandomierzsi/ törzsek névadásából származik. A „pálica" szó-melyből a Pálca szó eredeztethető -botot, harci buzogányt, hatalmi jelvényt jelent. A középkorban használatos Palcza, Palchia, Pácza, Páltza névalakot 1793-tól a Tornyos előtaggal is kitoldották, mely a falu egykori fatornyára utal. Ez látható a falu 1696-ból való pecsétnyomóján, illetve napjaink címerében is. A település határában számos kő és bronzkori lelet kerűlt napvilágra. A „Sírkutgaz" nevü területről pl. tokosbalta, bronz kard.A település nevét 1212-ben említik először oklevelekben. A középkorban a Bánffy majd a Losonczi család bírta a l5-20-jobbágytelekből álló falut. A 18.sz-tól a gróf Forgách család bírtoka volt egész a 20-sz-ig. A falu orsó alakban az egykori vízállás köré épült, középen közrefogva a mai református templom elődjét. Lakói közül többen részt vettek a Dózsa féle lázadásban. Legrégebbi építészeti emléke a mai református templom, mely jelen ismereteink szerint a huszita időkben a 15-sz-ban téglából épült. A templom körül ősidőktől 1951-ig temetőkert volt. Részletes műemléki feltárása folyamatban van. A település lakói a 16.sz.második felétől már a református hitre tértek. Hosszú időn át itt volt Felső-Szabolcs esperesi központja. Kis számú görög kelet vallásu régóta él a faluban.A 18.sz-elejéig állt akkor már romos fatemplomuk. A település magja az un. „Tófenek" nevű vízállás köré épült, ezzel máig meghatározva a településszerkezetet. A református egyház értékes szertartási tárgyakat őriz, melyek közül kiemelkedik az 1635-ben Mikó Benedek által adományozott, de valójában 15-16-sz-i úrvacsorai kehely. 1797-ben nagyobb számú görög és római katolikus magyar, rutén illetve cigány származású telepeseket hozatott a Felvidékről, illetve Kárpátaljáról gróf Forgách József földesúr. Ezek leszármazottai ma is az un. „Tót-véget" lakják. A mai görög katolikus templom helyén volt korábban a már említett fából készült görög templom. Az új ma is álló görög templom 1806-és 1816-között épült. A templom körül 1853-ig szintén temetőkert állott. A római katolikus kápolna 1928-ban épült. Zsidó vallásúak 1757-óta ismertek a községben. A falu zsinagógáját 1963-ban elbontották. Több mint félszáz embert hurcoltak el 1944-ben a holokauszt haláltáboraiba. Az ősi zsidó temető ma is megtalálható. A falu máig élő kuruc hagyományokkal rendelkezik. II.Rákóczi Ferenc 1706-ban 10-napot töltött a községben, sok helybeli, kiknek nevét is ismerjük beállt Esze tamás ezredébe. Az 1848-49-es szabadságharcban igen jelentős számú honvéd és tiszt harcolt falunkból a magyar szabadságért. Az 1. világháborúban 50-katona halt hősi halált. Emlékükre 1923-ban Felső-Szabolcs legelső hősi emlékművét emelte közadakozásból a falu. A 2. világháború végén több mint félszáz hősi halottját gyászolta a község. Neveik az 1. világháborús emlékműre rett vésve. Igen gazdag a község iskolatörténete. 1620-ban már református iskola működött Szőllősi István oskolamester irányításával. A községben 1948-ig három felekezeti fenntartású iskola volt található. 1961-ben épült az L-alakú ma is meglévő iskolaszárny, mely 1978-ban egy újabb tömbbel-benne tornateremmel bővűlt. Jelenleg 315-tanuló jár az iskolába. Az óvoda 1941-től működik –jelenleg két helyen községünkben. Az első Tsz. 1949-ben alakult „Lenin" néven, mely 1956-ig működött több kevesebb sikerrel. 1961-ben lett újra „termelőszövetkezeti község" Tornyospálca, s a szövetkezet Rákóczi Ferenc nevét vette fel. 8-család nem lépett be a közösbe. Nehezen indúlt a gazdálkodás, többször volt vezetőváltás. 1972-től Agárdy Béla elnök vezetésével országos sikereket ért el a szövetkezet. Karizmatikus tevékenysége révén 1976és 1980-között 4-szer lett országosan kiváló a gazdaság. 1992-ben a rendszerváltás utáni politikai túlfűtöttségben a szövetkezetet sajnos felszámolták. Jelenleg több kisebb-nagyobb földterületen gazdálkodnak a helybeliek. Főként az almatermesztés játszik szerepet.A falu határában közel másfél millió almafa található, a többi gyümölcsfáról nem is beszélve. Több író és költő köthető Tornyospálcához. Így Turjay László, Hideg József, Rusznák Imre, Dabas Tibor, Agárdy Sándor Mihály, Ferku Imre, Gécziné Takács Zsuzsa, Agárdy Sándor. A község gazdag tárgyi emlékei az iskola 770-db-os helytörténeti gyűjteményében látható. Az iskola rendelkezik minden szükséges szemléltető eszközzel. Az előkertben országosan is egyedülálló füvészkert található. Több régi lakóház áll még a községben. A református temetőben még közel félszáz régi-szellőrózsa motívumos fejfe található. Gazdag a község zenei néphagyománya is. Gyüre János református kántortanító a 19.szd. végén több száz helyi babonát is felkutatott . Tornyospálca gazdag földrajzi neveit az intézmények részletes történeti leírásai mellett a Suhogó idő c. könyv tartalmazza. A faluban 7-db. emlékmű és 8-db emléktábla található mely a múlt emlékei, értékei iránti elkötelezettségről tanúskodik. A falu jelenlegi lakosságszáma: 2700-fő. A református egyház Harangszó címmel jelentet meg időszaki kiadványt, míg a község életéről 2004-decemberében jelent meg a Pálcai Napló c. közéleti újság első száma.
Tornyospálca térképe
A Hiszi-Map Kft. rendelkezik, Magyarország összes településének digitális térképével, így Tornyospálca térképe is megtalálható a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye című atlaszunkban, ami tartalmazza a megye összes településének utcaszintű 1:10000 méretarányú digitális térképét. Tornyospálca városát és az atlaszban található összes települést a megjelenés előtt frissítettük. Megjelenés időpontja 2007.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye atlaszunk borítója
Térképeinket az önkormányzatokkal történő szoros együttműködésben folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk.
A térkép digitális formában is hozzáférhető a Hiszi-Map Kft-nél grafikus és térinformatikai célokra történő felhasználásokra is.
A térkép síkrajzi tartalma:
név megírások (utcanév, tájegység, stb.), fontosabb közintézmények, látnivalók piktogramjai, víznevek, vasutak, főútvonalak, helyi főutak, utcák, kis utcák, vízfelületek, ipari területek, beépített területek, kiemelt épületek, parkok, temetők, erdők, nádasok, kertek, rétek, legelők, szántók stb.
A térkép adattartalma:
Az utcaközépvonal szakaszaihoz attribútumként kapcsolódó adatok: a közterület neve és típusa, közút száma, városok esetében az egyirányú közlekedésre, és a közlekedhetőségre vonatkozó adatok, a jobb- és baloldali házszámozás növekedésének attribútumai, a jobb- és baloldali tömbsarki házszám adatok, megye, település, városrész és kerület információk, a gráf-él hossza.
A grafikus Tornyospálca térképünk kivágata
Térkép Online bemutatása: Minden turistának és helyi lakosnak egyaránt sok segítséget nyújthat a tájékozódásban, illetve úticéljának és lakóhelyének megismerésében. A Térkép Online-on egyaránt megtalálhatók a hagyományos papír alapú, valamint grafikus és térinformatikai térképek. Fedezze fel a Hiszi-Map Kft. által kifejlesztett új és egyedülálló térképtípust, a Megyeatlaszt!
HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft.
5700 Gyula, Városház u. 17-19.
Telefon/fax: 66/463-323, 66/561-530, 66/561-540
E-mail: hiszi-map@hiszi-map.hu
Webshop: http://www.hiszi-map.hu/shop
Szólj hozzá a fórumon!: Térkép böngésző: Magyarország összes településének digitális térképe - Térkép Online
További térkép hírek: http://www.terkep.mconet.biz/
Térkép Online webcím és linkajánló: http://www.terkeplink.mconet.biz/
Küldjön képeslapot ismerősének!: http://www.kepeslap.mconet.biz/
A hír támogatója: Weblap gyártás, Honlap készítés, Weblap menedzselés.
